Rovarhotelek a kertben

A rovarhotel, vagy más néven rovarház, régebben darázsgarázs néven futott, de talán a legpontosabb a méhecskehotel kifejezés. Ez egy olyan kis építmény, ami optimális körülményeket teremt azoknak a rovaroknak, amelyekre a kertnek szüksége van. Otthont vagy átmeneti szállást nyújtanak a méheknek, darazsaknak és társaiknak, így a virágok szorgos kis segítői átvészelhetik a rossz időjárást és kifejthetik a növényekre gyakorolt pozitív hatásukat. A rovarhotelben eltölthetik a telet, vagy akár végleg is beköltözhetnek. Sőt, még a szaporodásuknak is helyet adhatnak. Kolléganőnk összegyűjtötte a rovarhotelekkel, valamint a leghasznosabb rovarokkal kapcsolatos tudnivalókat.

A rovarhotel pihenőhely, téli szállás, vagy fészek a hasznos rovarok számára

Ideiglenes pihenőhely: Egyes rovarok a kedvezőtlen időjárás elől menekülnek be ideiglenesen a „Rovartanya” védelemébe, majd a veszély elmúltával kertünkbe helyet találnak és szorgoskodhatnak.

Téli szállás: Egyes rovarok báb vagy imágó formájában, hibernált állapotban töltik el a telet a „rovartanya” védelmében. Számukra a tél kifejezetten érzékeny időszak, így a gondos telelőhely megválasztása létfontosságú számukra. Téli telelő helyet kell választania, például a katicáknak, fátyolkáknak.

Fészek: Egyes rovarok fészeknek használják a „rovartanya”-t. Az imágók tojásaikat elhelyezik a fészkelő helyül szolgáló bambusz szárakban, vagy nádszálakban. Majd az adott üregeket, lyukakat kibélelik agyaggal, homokkal vagy éppen valamilyen szerves anyaggal, ebben a védett, a környezeti tényezőktől megoltalmazott módon tudnak kikelni a tojásból a lárvák, majd ebben a védelemben bebábozódnak és végül az imágók kirepülhetnek a kis odukból. Ilyen rovarok a fürkészdarazsak is.

A rovarok a kert legfontosabb lakói

Segítenek az egészséges ökoszisztéma fenntartásában: rovarok nélkül a természet egyensúlya felbomlik. Így akinek fontos a környezetvédelem, annak a bogárkák segítésére is figyelnie kell. Ők felelnek növényeink beporzásáért, de a városiasodás hatására tömegesen veszítik el élőhelyeiket. Másrészt növekszik a kertünk biodiverzitása, egyre többféle faj jelenik meg, amely csak hasznára válik a kertnek vagy az adott élővilágnak, egyre ellenállóbb lesz betegségekkel szemben, egyre változatosabbá, egyre termékenyebbé válik. Megvédi kertünket a kártevőktől: sok olyan rovar van, ami kártevőkkel táplálkozik, például a katicák előszeretettel fogyasztják a levéltetveket. Más rovarok méhek, pillangók, pedig a beporzást segítik. De léteznek közöttük olyanok is, melyek elpusztult élőlényekkel táplálkoznak. Ezt a szerepet töltik be például a darazsak és a pinceászkák. Az elhalt állatok, növények anyagát saját emésztőrendszerükön átvezetve visszajuttatják a talajba, tápanyagot szolgáltatva ezzel növényeknek. Így növényeink megvédése és boldogsága érdekében is ajánlott a rovarhotel elhelyezése az udvarban. Harmadrészt és ez a leglényegesebb azok a magányos méhek, amelyek beporzó tevékenységet végeznek, otthonra találhatnak a rovarhotelünkbe, és ezzel mi is konkrét lépést tettünk a méhek kihalása ellen. Hiszen ha otthonuk van, tudnak szaporodni és élelmet találnak nálunk, azzal, bár kis lépésnek tűnik, lépéseket tettünk azért, hogy a méhek ne pusztuljanak ki. 

Jó, ha a rovarhotel vagy méhecskehotel mellé virágokat is biztosítunk a beporzók számára

Számos olyan magkeveréket kapni, amely kifejezetten méhlegelőnek alkalmas. De jó, ha tudjuk, hogy a méhek a nagy pollentartalmú, valamint a színes és illatos virágokat kedvelik: a rózsát, a facéliát, a búzavirágot. A fűszernövényekkel sem lőhetünk mellé: a levendulát, zsályát, cickafarkot és kakukkfüvet is kedvelik, ezek a virágok ráadásul számunkra is igen hasznosak a konyhában. Lényegében mindenfajta növényt szeretnek, az egyszerű és igénytelen pitypangtól a virágok királynőjéig, a rózsáig: a lényeg, hogy változatos virágokat találjanak. Akár úgy is megtervezhetjük a kertet vagy a ház előtti zsebkendőnyi teret, sőt, az ablakpárkányt is, hogy márciustól novemberig mindig virágozzék valami. Számos gyógynövény kifejezetten vonzza a nektárt és pollent fogyasztó rovarokat, a méheket, fátyolkákat. Ezek közül sok csak lárvakorában eszik más rovarokat, felnőve a virágokon táplálkoznak. Rovarokat vonzó növények például a levendula, cickafark, kapor, mentafajok.
A növények beporzására különösen akkor van szükség, ha olyan haszonnövényeket termesztünk, amelyeket termésükért tartunk, és beporzás nélkül nem teremnek, ilyen például a cukkini vagy az uborka.

Adjunk vizet a rovaroknak is!

Egy másik cikkünkben részletesen írtunk a méhitatók elkészítéséről. Röviden: Egy edénybe tegyünk kevés vizet, és helyezzünk bele különböző méretű köveket, hogy mindenféle mélységben rendelkezésre álljon a víz. A sekély itatót gyakrabban kell ellenőrizni, mert a víz ebből hamarabb elpárolog.
Sövénysávval vagy más módon fogjuk fel a szelet és a port. A porban nem tudnak a rovarok lélegezni és hamarabb ki is száradnak.

Milyen közegbe találnak otthonra az egyes rovarfajok?

• A pinceászkák a különböző lukméretű téglákat, téglarakásokat, téglák, kövek közötti járatokat keresik fel és az szolgál számukra élettérül. 
• A lukacsos szárú nádakba, nád kötegekben, de a bambusz szárakba, bambusz kötegekbe is befészkelik magukat a magányos méhek, magányos darazsak. 
• A fürkész darazsak inkább a kéregdarabokat, fakérgeket részesítik előnyben. 
• A fülbemászók számára kifejezetten lógatott kerámia cserépbe helyezett szalma az ideális és ebben tudnak életteret és fészkelő otthont találni. 
• A különböző lukmérettel (2-10 mm) furattal rendelkező kugli faágak, fatörzsek nem csak a magános méheknek és magános darazsaknak szolgál életérül, hanem a futrinkáknak, százlábúaknak, ászkarákoknak és különböző pókfajoknak is. A futrinkák kövek alatt is szeretnek tanyázni.

Fürkészdarázs

A fürkészdarázs fészke eltér a társasdarazsaknál (lódarázs, kecskedarázs stb.) megszokott, sejtekből álló, papírszerű fészkektől. Lévén nem társasdarázs, nem épít klasszikus értelemben vett darázsfészket és nem gondoskodnak csoportosan utódaikról. Királynőjük sincsen, minden fürkészdarázs nőstény megtermékenyülhet és a maga útját járva helyezi el petéit a gazdatestekben. A fürkészdarázs minden áldozatába 1 vagy több petét helyez, majd tovább repül, új gazdatesteket keresve.
Egyes fürkészdarázs fajok nem válogatnak, petéiket szinte bármilyen lárvába, bábba, kifejlett rovarba (pl. pókok, levéltetvek), vagy annak testére helyezik, míg mások, például az óriás fürkészdarázs, válogatósabbak. Az óriás fürkészdarázs csak a xilofág (fák, cserjék szárában, törzsében, a kérgek alatt élősködő) rovarok lárváiba helyezi petéit, ezáltal ritkábbak is. Minél védtelenebb a gazdatest, a fürkészdarázs dolga annál könnyebb. Egyes fajokat számunkra elképzelhetetlenül nehéz megközelíteniük, mégis sikeresen szaporodnak: az óriás fürkészdarázs finom csápjaival még a kéreg alatt lapuló lárvát is könnyen megtalálja!
A fák kérge alatt lapuló xilofág nem tud a lárva elől elmenekülni, így ebben az esetben elég az is, ha a fürkészdarázs tojócsövével befúrva a lárvára rakja a petét: a lárva ekkor kívülről kezdi el őt felfalni (külső parazitoid), ám, ha a céltábla egy mozgó életforma, tanácsosabb a prédát nem megbénítani, hogy élő testével védelmezze a lárvát, elbújjon a ragadozók elől (belső parazitoidok). Egyes útonálló darazsak el is rabolják áldozatukat: lebénítják a gazdatestet (általában pókokat), majd beléjük helyezik az utódot, így ítélve biztos helyen, lassú szenvedésre azt.
A fürkészdarázs megtámadja a védtelen rovart, bábot vagy lárvát, petéjét annak testére helyezi, vagy tojócsövével a test belsejébe juttatja. A fürkészdarázs anyának szaporodás terén nincs is több dolga: utódját magára hagyva éli tovább életét, áldozatokat keresve. A fürkészdarázs lárvája a petéből kikelve belülről falja fel a gazdatestet: ez számunkra igazi horrornak tűnik, ám a rovarok kegyetlen világában hétköznapi jelenség. A gazdatest lassan, de szükségszerűen elpusztul, a lárva fejlődése során fokozatosan elfogyasztja testét, míg végül csak egy papírvékony, száraz burok marad. A fürkészdarázs odabent kifejlődik, majd a gazdatest maradványából kirágja magát, bebábozódik, végül a folyamat kezdődik elölről.
A fürkészdarázs a rovarvilágban elkövetett horror ellenére mezőgazdasági szempontból nagyon hasznos, ugyanis elpusztítja a kultúrnövények élősködőit. Gyakran hasznosítják őket zöldségfélék, gyümölcsök, dísznövények, de még dohány és különböző üvegházi növények védelmére is. A fürkészdarázs pusztítja többek közt a molytetveket, a kukoricamolyt, a bagolylepke hernyókat, palyzstetveket, aknázólegyeket is.
A fürkészdarázs peték, lárvák kereskedelmi forgalomban is kaphatóak: a 70%-os, vagy alacsonyabb páratartalmat kedvelik, 20-25°-on. A kifejlett fürkészdarázs 1 hónapig él, ezalatt az idő alatt 50-100 petét is rakhat, amelyek elpusztítják a kártevőt, majd annak halála után átlagosan 10 napra bebábozódnak, azután kezdik a folyamatot elölről. Vásárlás nélkül is előcsalogathatjuk őket: mivel a kifejlett fürkészdarázs nektárral táplálkozik, ültessük kertünkbe kedvenceiket, a fészkes- és esernyővirágzatú növényeket, így természetes úton idézhetjük elő a biológiai védelmet.

Hasznos rovarok a kertben

• Pillangók 
• Katicabogarak 
• Magányos méhek 
• Fürkészdarazsak 
• Futrinkák avagy futóbogárfélék 
• Pókok 
• Pinceászkák 
• Fátyolkák 
• Zengőlegyek 
• Százlábúak 
• Szitakötők 
• Szentjánosbogarak
• Imádkozó sáskák 

Karakas Nikolette