
Rovarhotelek a kertben
A rovarhotel egy olyan kis építmény, ami optimális körülményeket teremt azoknak a rovaroknak, amelyekre a kertnek szüksége van.
A rovarhotelek, vagy rovarházak otthont, vagy átmeneti szállást nyújtanak a méheknek, darazsaknak és társaiknak, így a virágok szorgos kis segítői átvészelhetik a rossz időjárást és kifejthetik a növényekre gyakorolt pozitív hatásukat. A rovarhotelben eltölthetik a telet, vagy akár végleg is beköltözhetnek. Sőt, még a szaporodásuknak is helyet adhatnak.
Ideiglenes pihenőhely rovaroknak
Egyes rovarok a kedvezőtlen időjárás elől menekülnek be ideiglenesen a „Rovartanya” védelemébe, majd a veszély elmúltával a kertünkben helyet találnak és szorgoskodhatnak.
Téli szállás
Egyes rovarok báb vagy imágó formájában, hibernált állapotban töltik el a telet a rovarhotel védelmében. Számukra a tél kifejezetten érzékeny időszak, így a gondos telelőhely megválasztása létfontosságú számukra. Téli telelő helyet kell választania, például a katicáknak, fátyolkáknak.
Fészek
Egyes rovarok fészeknek használják a rovarhotleket. Az imágók tojásaikat elhelyezik a fészkelő helyül szolgáló bambusz szárakban, vagy nádszálakban. Majd az adott üregeket, lyukakat kibélelik agyaggal, homokkal vagy éppen valamilyen szerves anyaggal, ebben a védett, a környezeti tényezőktől megoltalmazott módon tudnak kikelni a tojásból a lárvák, majd ebben a védelemben bebábozódnak és végül az imágók kirepülhetnek a kis odukból. Ilyen rovarok a fürkészdarazsak is.
A rovarok kertünk legfontosabb lakói
Segítenek az egészséges ökoszisztéma fenntartásában: rovarok nélkül a természet egyensúlya felbomlik. Így akinek fontos a környezetvédelem, annak a bogárkák segítésére is figyelnie kell. Hiszen ők felelnek növényeink beporzásáért, de a városiasodás hatására tömegesen veszítik el élőhelyeiket. Másrészt növekszik a kertünk biodiverzitása, egyre többféle faj jelenik meg, amely csak hasznára válik a kertnek vagy az adott élővilágnak, egyre ellenállóbb lesz betegségekkel szemben, egyre változatosabbá, egyre termékenyebbé válik.
Megvédi kertünket a kártevőktől: sok olyan rovar van, ami kártevőkkel táplálkozik, például a katicák előszeretettel fogyasztják a levéltetveket. Más rovarok méhek, pillangók, pedig a beporzást segítik. De léteznek közöttük olyanok is, melyek elpusztult élőlényekkel táplálkoznak. Ezt a szerepet töltik be például a darazsak és a pinceászkák. Az elhalt állatok, növények anyagát saját emésztőrendszerükön átvezetve visszajuttatják a talajba, tápanyagot szolgáltatva ezzel növényeknek. Így növényeink megvédése és boldogsága érdekében is ajánlott a rovarhotel elhelyezése az udvarban.
Beporzás: A magányos méhek, amelyek beporzó tevékenységet végeznek, otthonra találhatnak a rovarhotelünkben, és ezzel mi is konkrét lépést tehetünk a méhek kihalása ellen. Hiszen ha otthonuk van, tudnak szaporodni és élelmet találnak nálunk, azzal, bár kis lépésnek tűnik, lépéseket tettünk azért, hogy a méhek ne pusztuljanak ki.
Méhlegelők
Jó, ha a rovarhotel vagy méhecskehotel mellé virágokat is biztosítunk a beporzók számára. Számos olyan magkeveréket lehet kapni, amely kifejezetten méhlegelőnek alkalmas. De jó, ha tudjuk, hogy a méhek a nagy pollentartalmú, valamint a színes és illatos virágokat kedvelik: a rózsát, a facéliát, a búzavirágot. A fűszernövényekkel sem lőhetünk mellé: a levendulát, zsályát, cickafarkot és kakukkfüvet is kedvelik, ezek a virágok ráadásul számunkra is igen hasznosak a konyhában. Lényegében mindenfajta növényt szeretnek, az egyszerű és igénytelen pitypangtól a virágok királynőjéig, a rózsáig: a lényeg, hogy változatos virágokat találjanak. Akár úgy is megtervezhetjük a kertet vagy a ház előtti zsebkendőnyi teret, sőt, az ablakpárkányt is, hogy márciustól novemberig mindig virágozzék valami. Számos gyógynövény kifejezetten vonzza a nektárt és pollent fogyasztó rovarokat, a méheket, fátyolkákat. Ezek közül sok csak lárvakorában eszik más rovarokat, felnőve a virágokon táplálkoznak. Rovarokat vonzó növények például a levendula, cickafark, kapor, mentafajok.
Beporozzák a növényeket, erre különösen akkor van szükség, ha olyan haszonnövényeket termesztünk, amelyeket termésükért tartunk, és beporzás nélkül nem teremnek, ilyen például a cukkini vagy az uborka.
A rovarok itatása
Adjunk vizet a rovaroknak is, egy edénybe tegyünk kevés vizet, és helyezzünk bele különböző méretű köveket, hogy mindenféle mélységben rendelkezésre álljon a víz. A sekély itatót gyakrabban kell ellenőrizni, mert a víz ebből hamarabb elpárolog.
Sövénysávval vagy más módon fogjuk fel a szelet és a port. A porban nem tudnak a rovarok lélegezni és hamarabb ki is száradnak.
Milyen közegben találnak otthonra az egyes rovarfajok?
- A pinceászkák a különböző lukméretű téglákat, téglarakásokat, téglák, kövek közötti járatokat keresik fel és az szolgál számukra élettérül.
- A lukacsos szárú nádakba, nád kötegekben, de a bambusz szárakba, bambusz kötegekbe is befészkelik magukat a magányos méhek, magányos darazsak.
- A fürkész darazsak inkább a kéregdarabokat, fakérgeket részesítik előnyben.
- A fülbemászók számára kifejezetten lógatott kerámia cserépbe helyezett szalma az ideális és ebben tudnak életteret és fészkelő otthont találni.
- A különböző lukmérettel (2-10 mm) furattal rendelkező kugli faágak, fatörzsek nem csak a magános méheknek és magános darazsaknak szolgál életérül, hanem a futrinkáknak, százlábúaknak, ászkarákoknak és különböző pókfajoknak is. A futrinkák kövek alatt is szeretnek tanyázni.
- A ragadozó rovarok gyakran más rovarokkal, azok hernyójával vagy petéivel táplálkoznak, elfogyasztják a kártevő lepkék hernyóit, megeszik a levéltetveket. A legtöbb rovar legfőbb ellensége éppen egy másik rovar.
- A fürkészdarázs fészke eltér a társasdarazsaknál (lódarázs, kecskedarázs stb.) megszokott, sejtekből álló, papírszerű fészkektől. Lévén nem társasdarázs, nem épít klasszikus értelemben vett darázsfészket és nem gondoskodnak csoportosan utódaikról. Királynőjük sincsen, minden fürkészdarázs nőstény megtermékenyülhet és a maga útját járva helyezi el petéit a gazdatestekben. A fürkészdarázs minden áldozatába 1 vagy több petét helyez, majd tovább repül, új gazdatesteket keresve.
Egyes fürkészdarázs fajok nem válogatnak, petéiket szinte bármilyen lárvába, bábba, kifejlett rovarba (pl. pókok, levéltetvek), vagy annak testére helyezik, míg mások, például az óriás fürkészdarázs, válogatósabbak. Az óriás fürkészdarázs csak a xilofág (fák, cserjék szárában, törzsében, a kérgek alatt élősködő) rovarok lárváiba helyezi petéit, ezáltal ritkábbak is. Minél védtelenebb a gazdatest, a fürkészdarázs dolga annál könnyebb. Egyes fajokat számunkra elképzelhetetlenül nehéz megközelíteniük, mégis sikeresen szaporodnak: az óriás fürkészdarázs finom csápjaival még a kéreg alatt lapuló lárvát is könnyen megtalálja! A fürkészdarázs a rovarvilágban elkövetett horror ellenére mezőgazdasági szempontból nagyon hasznos, ugyanis elpusztítja a kultúrnövények élősködőit. Gyakran hasznosítják őket zöldségfélék, gyümölcsök, dísznövények, de még dohány és különböző üvegházi növények védelmére is. A fürkészdarázs pusztítja többek közt a molytetveket, a kukoricamolyt, a bagolylepke hernyókat, palyzstetveket, aknázólegyeket is.