Tender logo

Komondor és a puli nyírása és szőrápolása

2021-07-19
890
Komondor és puli szőrápolás

Óh, ezek a csodálatos magyar kutyafajták! Közöttük is a két legreprezentatívabb, legkülönlegesebb képviselői tagadhatatlanul a puli és a komondor. Nincs a világon másik kutyafajta, amely ehhez fogható szőrköntössel rendelkezne. Csodájára járnak egy méltóságteljes megjelenésű, ápolt komondornak és a bohókás, rongyszőnyegként vonuló, teljes szőrében pompázó pulinak is, de mindennek ára van. Jelen esetben a gyakori, rendszeres szőrápolás, karbantartás. Mert jaj annak a gazdának (és sajnos a kutyájának is), akik elhanyagolja ezeket az állatokat. Pár hónap alatt, egy borzalmasan összeállt, nem tisztítható, mindenbe beleakadó, szőrszerű képződmény fogja borítani a kutyánk testét, ami nem csak látványra szörnyű, hanem a kutyának is rendkívül kellemetlen érzetet ad, csak hogy ők nem tudnak reklamálni. Mit lehet ilyenkor tenni? Jön a felmentő ötlet. Vágjuk le a kutya szőrét! Hát ez kimondva nagyon egyszerűnek tűnik, viszont a kivitelezése már jóval kevésbé az.

Személyes horrorisztikus történetem a pulim nyírásáról

Van egy személyes, kissé horrorisztikus történetem erről, még gyerekoromból, amire visszagondolva még mindig elfog a lelkiismeretfurdalás. Történt ugyanis, hogy 5 éves korom körül kaptam egy kiskutyát, nevezetesen Buksit, egy szép, fekete kis pulit. Igazi családi kutya volt, de valószínű a hihetetlen intelligenciájának köszönhetően megérezhette, hogy mi ketten összetartozunk és ennek megfelelően kiemelt figyelemmel és odaadással foglalkozott velem. Bár nagyon szerettük, de nálunk is elmaradt a szőrének rendszeres karbantartása, amit édesapám úgy orvosolt, hogy egy évben egyszer – rendszerint tavasszal, vagy nyár elején – egy olló segítségével levágtuk róla a nagy loboncokat. Ez láthatóan megkönnyebbülést okozott a kutyának és a külseje is egészen megváltozott, szinte visszafiatalodott, a rövid, göndör szőrével. Ez az évenkénti nyírás zajlott, az ominózus esettkor is, ami gyerekként teljesen beleégett az agyamba. Apám a kutya fején vágta a szőrt és elérkezett a fülekhez, ahol a filcesedés már teljesen egybefüggű volt. Szépen kitapogatta, hogy hol van a filcesedés vége és elkezdte levágni ezeket az egybe álló részeket. Ahogy vágta egyszer csak azt vettük észre, hogy vér csöpög a talajra. Buksi csak állt, egy vonyítás, egy morgás nem hagyta el a torkát. Ez volt az, ami igazán megdöbbentett kisgyerekként, hogy egy viszonylag nagy fájdalommal járó sérülésre sem reagált ez a hűséges, ízig-vérig becsületes kutya. Hál’ Istennek az ijedségünk nagyobb volt, mint az okozott sérülés és igazából csak a füle szélén egy kis vágás keletkezett és abból szivárgott a vér. Minden esetre nem lehetett az sem kellemes. Persze utána még annál is jobban figyeltünk és szerencsére többet soha nem ismétlődött meg ez a baleset, de megfogadtam, hogy bármennyire is jó kutya a puli, csak akkor fogok ilyen kutyát tartani, ha lesz elegendő időm és főleg kedvem megfelelően, rendszeres gyakorisággal ápolni, kozmetikázni a bundáját. 

Szakszerű szőrápolás komondorok és pulik esetében

Megpróbálom most röviden összeszedni, hogy a szőrápolását ezeknél a fajtáknak, hogy kell szakszerűen csinálni, segítségül azoknak, akik vállalják ezeknek a remek kutyáknak a társaságáért ezt a kis plusz munkát, ami ha belegondolunk, lényegében nem több, csak más, mint a többi hosszú szőrű fajta esetében. 
Azt tudni kell a komondorról és puliról, hogy nem hullajtja a szőrét, de folyamatosan vedlik. Ezek az elhalt szőrszálak nem leesnek róla – mint sok más kutyafajtánál – hanem szépen beleakadnak a fedőszőrökbe, így alakítva ki a közismert rasztás tincseket. 


A kölyökkutyák szőre, körülbelül 9-10 hónapos korig, nem igényel különösebb foglalkozást. Viszont érdemes, minél korábban elkezdeni szoktatni őket a szőrápoláshoz, játékos formában. Fokozatosan, először csak rövid ideig babráljuk a szőrét. Próbáljuk finoman az oldalukra fektetni és elérni náluk, hogy kezdetben csak pár pillanatig, később percekig nyugodtan feküdjenek, miközben simogatjuk, masszírozzuk őket. Ha jól viselkednek, jutalomfalattal és/vagy szóbeli dicsérettel jutalmazzuk őket. A későbbiek folyamán nagyon meg fogja hálálni magát ez a befektetett idő és energia. Kisebb kozmetikázást már ekkor is végezhetünk, ha szükséges. Gondolok például a végbélnyílás és nemiszervek körüli szőr megrövidítésére, pofa szőrének alakítására, speciális fültisztítóval a külső hallójárat kitörölgetésre, stb. 

Zsinórozás, tincsezés


A növendék állatoknál kell elkezdeni kialakítani a felnőttkori bundázatot, úgynevezett zsinórozással, tincsezéssel. Ez tulajdonképpen az jelenti, hogy elkezdjük tincsekre szétválasztani a bundát, mégpedig úgy hogy kezünkkel bizonyos távolságban a szőr végétől kezdve a bőrig, eltépjük a tincset a bunda többi részétől, ezzel kis egységeket kialakítva. Nem szabad nagyon vékony tincsekre bontani a szőrt. Puli esetében nagyságrendileg hüvelykujjnyi vastagságút kell hagyni, komondornál ennek a kétszeresét. Szépen sorban haladjunk a kutya testfelületén, ügyelve hogy a kényesebb részeknél nehogy beleszakítsunk a bőrbe (fej, haskorc, farok). Ha kézzel nem tudjuk egyszerűen szétválasztani, akkor egy picit vágjunk bele ollóval – mint a régi textileknél szoktuk, amit össze szeretnénk tépni – és utána próbáljuk kézzel szétválasztani a szőrt. Vizes kézzel utána érdemes megsodorni a tincseket, mert így jobban egyben marad és könnyebben tömörödik. Nem baj, ha nem egyszerre csináljuk meg az egész testfelületet. Sőt, hogy nekünk se legyen nagyon hosszadalmas és a kutyának se kellemetlen, mindig csak egy részt csináljunk, ami éppen belefér az időnkbe. Utána jó alaposan dicsérjük meg a kutyát, játszunk vele egy nagyot, hogy kellemes élményként maradjon meg benne ez a foglalatosság.


Felnőtt kutyánál ha már kialakítottuk a tincseket, elég pár havonta megigazítani a szőrköntöst. Nyáron, ha nem kiállításra visszük, akkor kicsit rövidíteni is lehet rajta, de úgy hogy még a fajtajelleg megmaradjon (15-20cm-re hagyva a rasztákat). A higiéniáról minden életkorban gondoskodni kell, így a különösen kitett részeket, folyamatosan nyírjuk vissza (végbélnyílás, ivarszervek környéke, esetleg farokszőrök, és a pofa szőrzete, főként ha nem csak száraz eleséggel etetjük a kutyát). Ezeknél a fajtáknál még az átlagnál is fontosabb az ápoltság, mert két véglet van, vagy gyönyörű és fenséges egy ilyen fajtájú kutya, vagy szánalomra méltó, büdös és csapzott. 

Egy elhanyagolt állat ápolása


Ha elmulasztottuk a rendszeres zsinórozást, vagy befogadunk egy elhanyagolt állatot, akkor az ápolatlansága mértékétől függően két lehetőségünk van. Amennyiben még megmaradt a bunda jellege és van remény, hogy tincsekre tudjuk tépni, akkor egy ollóval vágjuk vissza addig, amíg úgy érezzük, hogy most már téphető a bunda. Még mindig jobb, ha akár ez 3 cm hosszúságú, mintha egy géppel szinte kopaszra kell nyírni. Ebből már lehet is tudni, hogy mi a másik lehetőség. Ha minden kötél szakad és szinte egy páncélszerű képződményt alkot a kutya szőre, akkor bizony géppel le kell nyírni. Viszont nem akármilyen nyírógéppel, mert csak a legerősebbek fogják bírni ezt a fajta megterhelést. A házi használtra kifejlesztett, olcsó gépekkel felesleges próbálkozni, mert úgy járnak, mint egy jó ismerősöm, aki a puliját szerette volna megnyírni egy ilyennel, de az első próbálkozásnál rájött, hogy ezzel nem fog menni. Megpróbálta eladni, és a végén én vettem meg tőle és azóta is avval nyírom a férjem és a gyerek haját, hozzáteszem nagy sikerrel. Erre tökéletes. 


Még egy gondolat a fürdetéssel kapcsolatban. Bőven elég egy évben egyszer (max. kétszer) fürdetni ezeket a zsinóros kutyafajtákat. Az is inkább áztatás legyen, mint fürdetés, tehát a legjobb, ha bele tudjuk állítani az állatot egy nyakig érő samponos vízbe és hagyjuk kiázni a tincseket. Ha nagyon koszos ezt esetleg egymás után meg is lehet ismételni. Amennyiben ilyen megoldásra nincs lehetőségünk, akkor is jó sok vízben feloldott samponnal itassuk át a bundát és ne dörzsölgessük, csak nyomkodjuk át. Ezután folyó vízzel jó alaposan öblítsük ki! Utána kezdődhet a szárítás, ami akár több napot is igénybe vehet, ezért nagyon fontos, hogy csak a nyári melegben fürdessünk, vagy addig ne engedjük ki télen a meleg helyiségből, amíg teljesen meg nem száradt. 

Írta: Major Edina